Fazekas Sebestyén
Nagykáta
Sziasztok!
Egy picit magamról, persze, csak akit érdekel. A Damjanich János Gimnáziumban érettségiztem 1997-ben. Valami itt kezdődött el (az agysejtjeim pusztulása mellett természetesen) 4.d-ben, amikor is volt szerencsém Csikós Tomi és Lengyel Krisztián mellett stúdiós, iskolarádiósként részt venni. Ezt követően melóztam sok helyen, sokféle tevékenységet végezve. Kivéve a bordélyház működtetését, azt még nem próbáltam :$ Vicc volt. Közben egyetemre is betévedtem, ahol fura mód le is államvizsgáztam, am az ELTE-TTK-n tettem mindent. Persze lehet, hogy a Pázmány Péteren az egyetem melletti kocsmába többet jártam, mint elméleti órára az egyetemre, de erre nem emlékszem pontosan. Emlékszem viszont pedagógia félévre, amikor első padsorban ültem, és az előadó megkérdezte tőlünk, hogy ki kér jegyzetet, és én azt válaszoltam, hogy "jöhet", az előadó viszont azt válaszolta, hogy én viszont nem jöhetek a következő előadásra ezért a beszólásért. Természetesen vicces volt az előadó, imádtuk :) Lehet, hogy tőle örököltem a humorom... fene tudja, rég volt. Az államvizsga buliszintű volt, éppen ezért meg is örvendeztettem magam egy buliban hasznos holminak számító Reloop controllerrel, amit a Zaj Stúdióban vásároltam (számla is van hozzá, valahol a borospincében porosodik, vagy borosodik). Ebből sejlik, hogy a mixek önállóak, előgyakorlásként persze kever magától is, mivel Virtual DJ szoftver van a hardver mellett, ami ingyen jár egy ilyen vásárlás esetén. Felismerik egymást, még ha szájmaszkot is rakunk rájuk, szal nem gond az együttes használatuk. Melóztam a Radio-A-ban, valamint a gyöngyösi Maxi Rádióban is. Mindkét adón lemezkiadók által hetenként megjelenő promóciókat mutattam be, heti kétszer egy órában. Mivel lemezkiadói hátsó támogatással ment, erősen cenzúrázva volt, vagyis olyan kemény tech house-okat, mint a napjainki Back And EM PI féle Celebration (Whore House lemezkiadótól eredeztetve), amit imádok, maximum az álmaimban engedtek meg lejátszani. A kiadói listázás pedig keményebb volt mint a napi háromszáz fekvőtámaszt kinyomni. Cserébe viszont jó volt a társaság. Ahogy teltek-múltak az évek, sőt, évtizedek, feltűnt, hogy már nem 6-7 éves fejjel gondolkozom, (ami még az államvizsgán is fennállt) és így jelenleg egyéni vállalkozóként dolgozom felelősségteljesen és remélem, hogy pontosan is. Aki akar, az iparkamarában megtalál TEÁOR-kóddal és a vállalkozói engedélyszámommal. De ha még ez nem lenne elég, még önkéntes is vagyok az Ökumenikus Segélyszervezetnél is, melyben adatbázisában szintén bárki megtalál. Titkaim nincsenek, de ha igen, azt olyan jól titkolom, hogy még én sem tudok róla (azt hiszem?). Mielőtt túl tökéletesnek tűnök, gyorsan le is szkreccselem magam, mivel 1-es típusú cukorbeteg vagyok, ami alakban elvileg nem látszik különösebben, esetleg inkább abban, hogy napi négyszer tűt vágok magamba, meg kevesebb házi pálinkát ihatok, mint amennyit szeretnék. De no para, ha valaki véletlen ilyen betegséggel találja magát szembe, természetesen ne tegye!, de semmit nem fog változtatni az életén, ha együtt tud élni vele, és senkinek nem fog feltűnni az utcán.
Egészséges napo(ka)t kívánok Mindenkinek, és thx, h elolvastál :) Peace!
Fazekas Sebi (Sebastian)’s tracks
published on
published on